Zenével, könyvbemutatókkal, borkóstolóval és verses ráolvasással csalogatják az irodalmat kedvelőket Balatonfüredre, Hamvas Béla születésnapja alkalmából. A legtöbb rendezvény ingyenes lesz. Ennek köszönhetően egy átlagos tavaszi hétvégéhez képest jóval több turistára számítanak a Balaton parti városban.

Március 20 - 21-én (péntek, szombat) az irodalomkedvelők mellett, a zene és a borok iránt érdeklődők is találhatnak olyan eseményeket, amelyek miatt érdemes ellátogatni Balatonfüredre. A Tagore sétányon igényes fúvószenekari műveket hallgathatunk, majd a parton álló Hamvas-hársnál egy különleges, orosz nyelven megszólaló „ráolvasásnak" is tanúi lehetünk.

A balatonfüredi önkormányzat és a Hamvas Béla Asztaltársaság 2000-ben ültetett fát Hamvas Béla emlékére. A "Hamvas-hárs" alatt minden évben ünnepséget tartanak. Itt minden alkalommal a magyar mellett még egy nyelven (eddig szerb, francia, német, olasz, hindi, angol, kínai) "a fára olvassák" Hamvas Béla szövegét a Fák című esszéből. Másnap Sava Babić műfordítói emlékdíj átadóünnepsége zajlik majd a városban. A díjat idén először adják át, Sava Babić, hungarológus, műfordító, a magyar irodalom legnagyobb alkotásait, a magyar kultúra legjelentősebb szellemi értékeit, lefordította és bemutatta a szerb, illetve a délszláv közönségnek valamint tevőlegesen közreműködött a magyar-szerb kulturális kapcsolatok ápolásában. A díjat, a Hamvas-napok programjának keretén belül adják át annak a fiatal, 35 éven aluli szerb anyanyelvű személynek, aki az adott évben legtöbbet tett a két ország közötti kulturális kapcsolatok ápolásáért. A díj fővédnöke: dr. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.

Cserép László, a Balatonfüred önkormányzat oktatási és idegenforgalomért felelős osztályának vezetője elmondta: a programokat úgy állították össze, hogy az a helybéliek mellett, megmozgassa a távolabb élő Hamvas-rajongókat is. Az esemény egyfajta korai szezonkezdetnek is felfogható a Balaton partján. Mint mondta: Balatonfüred már évek óta élen jár abban, hogy olyan kulturális programsorozatot kínál, amelynek köszönhetően, a magyarok és külföldiek közül sokan, kifejezetten kulturális motiváció miatt jönnek a tó partjára. Az ilyen programok hozzájárulnak ahhoz, hogy évről évre a Balaton partján 3,5 milliónál is több vendégéjszakát töltsenek el a vendégek.

Kik ülnek a Hamvas Asztaltársaságban?

Az asztaltársaságot öt házaspár, Balatonfüredről, Pécselyről, és Veszprémből alapította, tiszteletbeli elnökei Sava Babić és Szőcs Géza. Hamvas Béla születésének napját ünnepelve (március 23.) minden évben megemlékezést tartanak a Tagore sétány Hamvas-hársa mellett. A fát Sava Babic ültette még kétezerben, a Koloska völgy egyik hársfájáról írt Hamvas szöveg nyomán. Az ő ötlete volt az is, hogy mindig más nyelven olvassák rá a fára Hamvas FÁK című esszéjének egy részletét.

Hol található az a fa, amelyről Hamvas írt?

A strandtól ugyan csak öt percre van autóval a Koloska-völgy, az utóbbi időben azonban egyre kevesebb erre a kiránduló. Talán lustábbak lettünk, vagy csak kevesebb a mai turisták információja arról, mit is lehet csinálni a Balatonon, ha rossz az idő. Ide a völgybe érdemes kilátogatni, ha erre járunk. A gyerekek jól érezhetik magukat a vadaskertben, ahol az őzikék, nyulak a szemük előtt szaladgálnak, a felnőttek figyelmébe ajánlom az itt található csárdát. Aki az erdőbe beljebb is hajlandó sétálni, az megtalálhatja azt a fát, amelyről Hamvas így írt:

"A koloskai hárs heroikus fa. Nem szép. De az élet erejének nagyszerűsége nincs ilyen sem Homérosznál, sem szoborban, sem beethoveni zenében, sem nietzschei filozófiában sem caesari sorsban. Ez a néma küzdelem, amit egyedül küzdött százötven évig itt, kedvezőtlen hegyoldalon, rohamos esők, marcangoló szél, lezuhanó kövek között, óriási tömbök alatt egy szűk völgytorokban. Meg kellett magát feszítenie, elvesztette minden formáját, meg kellett alkudnia, nem volt szabad könyörületet ismernie, pillanatra sem, kegyetlen nyugalommal, előrelátással, kitartással és kitartással tudott csak szüntelenül nőni, s ma, mikor már győzött, harcán már túl van ráncosan, megviselve, megnyomorítva tud ilyen egészséggel nevetni és nevetni. Mit tudnak még neki mondani az életről ezek után, amin ő nem nevet? Mivel fenyegethetik még? Mitől félhet még? Történhetik még vele valami, aminél rettenetesebbet nem győzött le és nem élt át? Mi az, meghalni? Mi az, félni a haláltól? Már nem fél. Soha, egy pillanatig sem volt boldog, de nevet azon, aki ezért sajnálja. Nem ismeri, mi a bőség. Nem tudja, csak álmából, hogy mi a nyugalom. A béke idegen neki. A gazdaságról nem is tudja, hogy van. Kényelem? Mi az? Sovány, szikár, ínas, megércesedett lény. Egy gonosztevő elvetemültségével és egy bölcs körültekintésével. Ha ember lett volna belőle, olyan életet élt volna, mint Attila, vagy Dzsingisz kán, de úgy evett volna, mint Gargantua és olyanokat nevetett volna, mint Falstaff, és olyan nyugodtan ölt volna, mint Borgia. Ha állat lett volna, meg lett volna benne az oroszlán királyisága, a tigris vérengzése, az óriáskígyó ereje az elefánt nyugalma, a zerge izmossága és a sas biztossága. Ha költő lett volna olyan verseket írt volna hogy meggyulladt volna a papiros. Ha zenét írt volna, olyan lett volna, hogy a hegyek táncoltak volna rá. Ha az emberben ma lenne érzék aziránt, ami fensőbbrendű, ennek a fának papja lenne, fiatal karcsú fiú, aki énekelne és áldozatot mutatna be neki, fényes nyári reggeleken megállna előtte, meghajolna és visszanevetve rá."

Hamvas Béla: Fák - A győző (A babérligetkönyv - Hexakümion, Életünk Könyvek, 1993, 179-182)