Milyen is a magyar „lovas nemzet”? Legtöbbünk csak az állatkertben, vagy valamelyik western filmben látott már életében kettőnél több lovat. A városi átlag nem sokat tud erről a sportról, életmódról. Talán ezért sem érdeklődünk annyira a lovas turizmus iránt sem. Egy szűk elit az, amelyik látogatja a lovardákat. A lovas életet népszerűsítő terveknek köszönhetően, talán egyszer bátrabbak lesznek a városi puhányok is és kimerészkednek majd a lovak közé. Ilyen terv például a Kincsem – Nemzeti Lovas Program, amelynek megalkotói azt vették fejükbe, hogy mi leszünk Európa „lovasbarát turisztikai régiója.” Hogy ebből mi lesz, azt laikusként nehéz lenne megmondani, de annyi azért már most bizonyos, hogy sok angol, német, francia jár Magyarországra lovagolni. 

 Ilyen a mai "lovas nemzet": Van, akinek játék a lovaglás, mások félnek felülni rá

Sok magyar azonban idegenkedik a lovaktól, így nem valószínű, hogy holnaptól 500 lóerős teljesítménnyel fog száguldani a lovas turizmus. A lovakkal való barátkozáshoz elég lenne, ha néha felkerekednénk és néhány napot olyan helyen töltenénk, ahol nyugalom  van. Ahol csak a lovak patáinak dobogása töri meg az éjszaka csendjét.

Lóra ülni egyből nem kell, barátkozni másképpen is lehet velük. Egyszerűen legyünk csak a közelükben, járjuk végig, akár gyalog is azokat az útvonalakat, amelyeket a lovasok ugyan gyorsabban, de mi is megtehetünk.

Az ilyen kirándulásokra a legjobb Nógrád megye lehet. Itt van ugyanis a  Novohrad-Nógrád Geopark, amely   64 magyar és 28 szlovákiai települést foglal magában. Útvonalai lóval és gyalog is teljesíthetők.

A túrákat Lóska Jánosnak, a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség elnökének Vanyarc közelében lévő lovastanyájáról érdemes kezdeni. Itt akár egy egész hetet is lovagolhatunk. A lovasok Vanyarcról indulva Cserhátszentiván érintésével érkeznek meg a Világörökség részét képező Hollókőre, ahonnan a második napon egészen Vizslásig folytatják útjukat. A harmadik napon Salgó és Somoskő vára megtekintésével, a Medves-fennsíkon keresztül lépik át az országhatárt, útjuk egészen Fülekig tart. Innen visszafordulva a Karancsot nyugatról kerülve érik el újra Magyarországot, egészen pontosan Szécsényt, majd az ötödik napon már ismét a Cserhát dombjai között barangolva érkeznek vissza Vanyarcra.

Aki nem lóval érkezik ide, az is talál magának bőven látnivalót. 5-15 millió éves bazaltorgonák, vulkáni maradványok között kirándulhatunk. Elmehetünk a füleki, a somoskői várba, és vagy egy tucat barlangot is meglátogathatunk. Aki csak egy rövidebb túrát szeretne itt tenni, annak azt javasoljuk, keresse fel valamelyik tanösvényt. Olyan dolgokat tudhat meg környezetünk élővilágáról, amelyeket eddig csak száraz tankönyvekből ismerhettünk.

Egyszóval a geopark jó hely lehet lóval és e nélkül is. Ha az első alkalommal nem is, de a második, harmadik…stb…alkalommal, a bátrabbak valamelyik telivér hátára is felülhetnek.