Húsvétkor többet iszunk
Íztérképpel segítik a borok vásárlását
Az évente 12 millió palack bort forgalmazó Varga Pincészet piaci megfigyelése szerint: a húsvéti időszakban, akár kétszer több üveget is megvásárolunk egy átlagos hétvégéhez képest. Karácsony után ilyenkor isszuk a legtöbbet. A cég most egy speciális íztérképpel és borcímkékre írt tanácsokkal szeretné segíteni az eligazodást a borok között.
Furcsa térképet tett fel honlapjára az egyik borászat. Az általános iskolában tanult koordináta rendszerben próbálta meg ábrázolni, milyen sok árnyalata van a boroknak. Eddig csak azt hihettük, hogy van édes, száraz, meg félszáraz. De a mellékelt matematikai rendszerezés azt mutatja, hogy van a félszáraznál félszárazabb és az édesnél pedig van édesebb bor is. Nem kell túl nagy matematikai érzék ahhoz sem, hogy a honlap alapján megállapítsuk, melyik a legtestesebb vagy legkönnyebb bor a balatoni borászatnál. Több mint 30 fajta bort rendszereztek a térkép segítségével.
Ugyan a cég egyik korábbi kutatása felmérte, hogy az édes vagy a száraz borokat kedveli e a magyar fogyasztó, de az új koordináta rendszerbe foglaltak szerint még ezt is tovább lehetne finomítani. A korábbi kutatás szerint: A borfogyasztók között az édesebb (édes, félédes) fajták szélesebb körben elterjedtek. A száraz bort fogyasztják a legkevesebben (56%). A vörösbor a legelterjedtebb (86%), ezt kevéssel követi a fehér, de a fogyasztás gyakorisága a vörösbor esetében messze a legmagasabb. A rosé a többinél kevésbé elterjedt, a kérdezettek alig 60%-a fogyasztja. A legtöbben (53%) havonta néhány (1-3) alkalommal isznak csak bort, a borfogyasztók negyede heti rendszerességgel, míg egy kisebb csoportjuk (13%) naponta fogyaszt bort. A férfiak gyakrabban isznak bort, mint a nők, a napi fogyasztók leginkább férfiak.
A borfogyasztók jobb tájékoztatására irányuló törekvéseit Varga Péter, a pincészet tulajdonosa, borospalackjain is hirdeti. Az egyik több ezer üveggel forgalmazott bornak hátcímkéjére ezt írta: „Gyorsan változó világunkban borfogyasztási szokásaink is gyökeresen megváltoztak. Borivó, bortermelő nagyszüleim egy kezükön meg tudták számolni, hányféle bort ittak életükben. Mi már alig tudjuk számon tartani a sok megkóstolt fajtát, borvidéket, országot, sőt kontinenst. Van, hogy áruházban ezerféle borból kell kiválasztanunk a megfelelőt. Ezért egyre különlegesebb és kirívóbb borokat kell készítenünk, úgy borminőségben, mint csomagolásban és megnevezésben is. Úgy tűnik azonban, hogy a borfogyasztóknak a sokszínűség mellett szüksége van néhány megbízható, „jóitatú” fajtára, ami fogyasztásának gerincét adja, és amit ésszerű áron, praktikus csomagolásban szerezhet be.”